IMDG Kódex – Alapelvek és legújabb változások

15. 6. 2025

Mi az IMDG Kódex?

Nemzetközi Tengeri Veszélyes Áruk Kódex (IMDG Kódex) egy globálisan elismert jogi szabályozás, amely egységes és kötelező szabályokat állapít meg a veszélyes anyagok és cikkek tengeri szállításához. Adminisztrációját a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) biztosítja, amely az ENSZ szakosított ügynöksége, amely a tengeri szállítás biztonságáért és környezetvédelméért felelős.

Az IMDG Kódex kötelező az összes olyan ország zászlaja alatt hajózó hajó számára, amely aláírta a SOLAS (Tengerentúli Élet Biztonsága) és MARPOL (A Tengerek Szennyezésének Megelőzése) egyezményeket. A szabályokat nemzeti jogszabályokba ültetik át, és gyakorlatilag az egész folyamatot meghatározzák – a csomagolástól a dokumentációig a vészhelyzetek kezeléséig.

Az IMDG Kódex fő célkitűzései

  • Az emberi élet védelme: A legénység, a kikötő és a szállítási személyzet kockázatának minimalizálása.
  • A tengeri szennyezés megelőzése: A környezet védelme a veszélyes anyagok szivárgásától.
  • A nemzetközi szállítás hatékonyságának támogatása: Az egységes szabályok csökkentik a bürokráciát és a zavart a globális kereskedelemben.

A Kódex kötelező az összes fél számára a szállítási láncban, beleértve a szállítókat, fuvarozókat, csomagolókat, kikötőket és hajózási vállalatokat. A szabályok megsértése nem csak magas bírságokkal járhat, hanem az élet veszélyeztetésével és kiterjedt környezeti károkkal is.

Történelem és fejlődés: A fragmentált szabályozástól az egységes szabványokig

Az első igény az egységes szabályok iránt a veszélyes áruk szállításához 1929-ben merült fel az első SOLAS egyezmény előkészítése során. Addig az államoknak saját, gyakran összeférhetetlen szabványaik voltak, amelyek bonyolították a nemzetközi kereskedelmet és növelték a biztonsági kockázatokat.

Egy kulcsfontosságú mérföldkő a Veszélyes Áruk Szállításáról szóló ENSZ Ajánlások – Modellszabályok létrehozása volt. Ezek meghatároznak egy osztályozási, csomagolási, jelölési és dokumentációs rendszert, amely az összes szállítási módra alkalmazható – közúti, vasúti, légi és tengeri.

Ezen ajánlások alapján az első IMDG Kódex 1965-ben jött létre. 2004 óta a Kódex kötelező a SOLAS egyezmény alapján az összes aláíró állam számára. Kétévente frissítik („módosítás”), hogy tükrözze a technológia, a balesetek és a tudományos megállapítások fejlődését.

Az IMDG Kódex alapelvei

Az IMDG Kódex egy logikus és részletes kockázatkezelési rendszerre épül:

Osztályozás és azonosítás

A veszélyes áruk a fő veszély szerint 9 osztályba sorolódnak (lásd az alábbi táblázatot):

OsztályNévPéldák
1Robbanóanyagok és cikkekPirotechnika, robbanóanyagok
2GázokPropán, oxigén, acetilén
3Gyúlékony folyadékokBenzin, aceton, festékek
4Gyúlékony szilárd anyagok, öngyulladó anyagokKén, foszfor, nátrium
5Az égést támogató anyagok (oxidáló)Peroxidok, ammónium-nitrát
6Mérgező és fertőző anyagokCiánidok, peszticidek, vírusok
7Radioaktív anyagokOrvosi izotópok, urán
8Korrozív anyagokSavak, hidroxidok
9Egyéb veszélyes anyagok és cikkekAkkumulátorok, azbeszt, genetikailag módosított szervezetek

Minden anyaghoz/cikkhez egy négyjegyű ENSZ-szám (pl. UN 3480 – lítium akkumulátorok) és egy hivatalos szállítási név tartozik. Ez az egyértelmű azonosítás kulcsfontosságú a gyors és biztonságos kezeléshez vészhelyzetek során.

Az osztályozási folyamat a következőket tartalmazza:

  • Kémiai analízis és fizikai tesztelés (pl. lobbanáspont, toxicitás, vízzel való reaktivitás)
  • ENSZ-szám és szállítási név hozzárendelése
  • Csomagolási csoport (PG) meghatározása a veszély mértéke szerint – I (magas), II (közepes), III (alacsony)
  • Mellékos veszélyek meghatározása (pl. mérgező és korrozív egyszerre)

Csomagolás (Packing) és konténer követelmények

A konténereknek meg kell védeniük a tartalmát a szivárgástól a normál és kivételes tengeri szállítás összes körülménye között. A Kódex a következőket állapítja meg:

  • Konténer típusai: kannáktól és hordóktól a nagy IBC-kig (Intermediate Bulk Containers), amelyek meghatározott áruk osztályaihoz jóváhagyottak
  • Konténer tesztelése (esés, tömítettség, hidrosztatikus tesztek)
  • Jelölés ENSZ-kóddal (pl. UN 4G/Y30/S/23/CZ/ABC1234 egy szilárd anyagokhoz szóló kartondobozhoz, PG II)
  • Új (2025-től) az IBC-k újrahasznosított műanyagokból történő gyártásának engedélye – speciális anyag-, öregedési és tartóssági követelményeknek kell megfelelniük

Jelölés, címkézés, biztonsági jelek (Placarding)

  • Jelölés: Az ENSZ-szám és a szállítási név egyértelműen olvashatónak kell lennie minden darabon
  • Címkézés: Kötelező rombusz alakú címkék (min. 100×100 mm) a veszély osztálya szerint, gyakran több címke
  • Placarding: Nagy biztonsági jelek a CTU-n (konténerek, tartályok) – min. 250×250 mm, a konténer mindkét oldalán és előlapján
  • Speciális jelek akkumulátorokhoz, a tengeri környezetre veszélyes anyagokhoz, radioaktivitáshoz stb.

Dokumentáció

Minden szállítmányt a következőknek kell kísérniük:

  • Veszélyes Áruk Nyilatkozat (DGD) – a veszélyes anyag, mennyiség, csomagolás, szállítási mód, kontaktok stb. teljes információit tartalmazza
  • Új (42-24) pl. követelmény a szén (UN 1361) gyártási és csomagolási dátumának, valamint a csomagolás során a hőmérsékletnek az feltüntetésére
  • Mentesítési tanúsítvány is szükséges (ha egy adott SP – Speciális Rendelkezés használatos)

Tárolás és szegregáció (Stowage és Segregation)

Az IMDG Kódex részletes szabályokat állapít meg a következőkre:

  • Tárolás a hajó tartályában (fedélzet alatt/felett, speciális helyeken)
  • Az összeférhetetlen anyagok szegregációja (pl. savak és bázisok, oxidálószerek és gyúlékony anyagok)
  • Szellőztetési, nedvesség elleni védelmi, hőmérsékleti korlátok követelményei
  • Az olyan anyagok közös tárolásának tilalma, amelyek veszélyes reakció kockázatát hordozzák
  • Új (pl. egyes ENSZ-számokhoz) a stowage kategória „D”-re való változása = csak fedélzet, szállítás tilalma utasszállító hajókon

Eljárások vészhelyzeti helyzetekhez (Emergency Response)

Minden cikkhez saját EmS kódja van a tűzhöz (F-x) és a szivárgáshoz (S-x), valamint egyértelmű utasítások az IMDG Kódex Kiegészítésben:

  • Intézkedések szivárgás, tűz, robbanás, vízzel való érintkezés esetén
  • Speciális követelmények a védőfelszerelésre és a vészhelyzeti felszerelésre
  • Eljárás a legénység mentésére és a környezeti károk minimalizálására

Képzés

Az IMDG Kódex szerint az összes olyan alkalmazott, aki veszélyes árukkal foglalkozik, képzésben kell részesülnie a következő területeken:

  • Az IMDG Kódex általános ismerete
  • Speciális készségek a munkaköz szerint (pl. csomagolás, dokumentáció, konténerek rakodása)
  • Biztonsági és vészhelyzeti eljárások

A képzés kötelező, rendszeresen megújított és dokumentált.

Az IMDG Kódex szerkezete (2024/2025)

Az IMDG Kódex egy kiterjedt dokumentum, amely több fő részből áll:

1. kötet

  • 1. rész: Általános rendelkezések, definíciók, képzés
  • 2. rész: Osztályozás
  • 4. rész: Csomagolás, IBC és tartályok követelményei
  • 5. rész: Jelölés, címkézés, dokumentáció
  • 6. rész: Konténerek, IBC és tartályok építése és tesztelése
  • 7. rész: Szállítási műveletek, tárolás és szegregáció szabályai

2. kötet

  • 3. rész: Veszélyes áruk listája (Dangerous Goods List – DGL), speciális rendelkezések (SP), mentesítések
  • Függelékek: Általános és N.O.S. cikkek, kifejezések szószedete, ábécé szerinti index

Kiegészítés

  • EmS Útmutató (vészhelyzeti eljárások)
  • Orvosi Első Segély Útmutató (MFAG)
  • Útmutatások a teheregységek csomagolásához (CTU Code)
  • Egyéb IMO ajánlások

Veszélyes Áruk Listája (DGL)

Az egyes ENSZ-számokhoz 18 oszlopban tartalmazza a kulcsfontosságú információkat:

OszlopJelentésPélda (UN 3480)
1ENSZ-szám3480
2Hivatalos szállítási névLithium Ion Batteries
3Osztály9
4Mellékos veszély
5Csomagolási csoport (PG)
6Speciális rendelkezések (SP)188, 230, 310, 957
8, 10Csomagolási utasítások, IBCP903, LP903, IBC08
15EmS kódokF-A, S-I
16Tárolás/szegregáció utasításokCategory A, SW2, SW22

Az IMDG Kódex legújabb változásai (42-24. módosítás, 2025. január 1-től hatályos)

A fő változások áttekintése

1. Definíciók és terminológia bővítése:

  • Az „kitöltési fok” új definíciója – fontos a nyomástartó konténerekhez.
  • Az újrahasznosított műanyagok definíciójának bővítése (most már az IBC-t is tartalmazza).
  • Az adatnaplózókat és veszélyes anyagokat tartalmazó eszközöket „Veszélyes anyagokat tartalmazó eszközökként” átnevezték.

2. Osztályozás:

  • Új ENSZ-szám 3555 a folyékony érzékenyített robbanóanyagokhoz.
  • Új cikkek a nátrium-ion akkumulátorokhoz (UN 3551, 3552) – önálló, eszközzel, eszközben.
  • Speciális cikkek a különféle akkumulátor típusokkal rendelkező járművekhez – különböző tűzbiztonsági és reagálási követelmények lehetővé tételéhez.
  • Egyes fémporok és pirotechnikai anyagok osztályozásának változásai.

3. Veszélyes Áruk Listája (DGL):

  • Szén (UN 1361):
  • SP925 eltávolítása (az IMDG Kódextől való mentesítés már nem használható).
  • SP978 bevezetése – új követelmények a szellőztetésre, csomagolásra, a csomagolás során a hőmérsékletre.
  • Bizonyos típusú zsákok használatának tilalma zárt konténerekben.
  • Aktivált szén (UN 1362):
  • SP979 – új mentesítések és dokumentációs kötelezettségek.
  • UN 3423 (Tetrametil-ammónium-hidroxid, szilárd forma):
  • Átsorolás 6.1 osztályba mellékos korrozivitással (PG I), tilalmazás LQ-ban, szigorúbb korlátok EQ-ban, szállítás IBC-ben csak hatósági jóváhagyással.
  • UN 3536 (Szállítási egységbe beépített lítium akkumulátorok):
  • Stowage kategória D – csak fedélzet, szállítás tilalma utasszállító hajókon.
  • Új cikkek: tűzoltó eszközök szóródással, nátrium-ion akkumulátorok, disilán, gallium cikkekben, trifluorometil-tetrazol-nátrium só acetonban, lítium/nátrium-ion akkumulátorokkal rendelkező járművek.

4. Speciális rendelkezések (SP):

  • SP28: Bővítés a folyékony érzékenyített robbanóanyagokra.
  • SP388: Új cikkek hibrid járművekhez, ro-ro hajók szabályainak módosítása.
  • SP406: A kiválasztott gázok korlátozott mennyiségeinek korlátjának növelése 1000 ml-re.
  • SP409: Átmeneti időszak, amely lehetővé teszi az IMDG Kódex régebbi verziójának használatát bizonyos ENSZ-cikkekhez.

5. Csomagolás:

  • Az IBC-k újrahasznosított műanyagokból történő gyártásának engedélye (speciális tartóssági kritériumoknak kell megfelelniük).
  • Új útmutatások az akkumulátor járművek csomagolásához (P912).
  • A szénhez (UN 1361) meg kell adni a gyártási, csomagolási dátumot és az anyag hőmérsékletét a csomagolás során.

6. Dokumentáció:

  • Új követelmény a mentesítési tanúsítvány biztosítására, ha speciális rendelkezést használnak.
  • Új követelmények a dokumentumok adataira (pl. szénhez, aktivált szénhez).

7. Tárolás és szegregáció:

  • Több ENSZ-cikk stowage kategóriájának megváltozása – pl. csak fedélzet, tilalmazás utasszállító hajókon.
  • Új stowage kódok egyes vegyületekhez – pl. SW31 az SW5 helyett.

8. Egyéb változások:

  • Új szabályok az adatnaplózók és veszélyes anyagokat tartalmazó eszközök szállításához.
  • Az UN 3077 és UN 3082 szállításának mentesítéseinek bővítése (ha <5 kg/l mennyiségben, még akkor is, ha nem jelölik meg tengeri szennyezőként).

A változások gyakorlati jelentősége és megvalósítása

Példa: Nátrium-ion akkumulátorok szállítása 2025-ben

  • Az újonnan hozzáadott ENSZ-szám (3551, 3552) használata szükséges
  • Speciális követelmények a csomagolásra, jelölésre (9. osztály címke, új jel nátrium-ion/lítium akkumulátorokhoz)
  • Kötelezettség a dokumentáció és a személyzet képzésének frissítésére az új akkumulátor típusokkal kapcsolatban
  • Speciális vészhelyzeti eljárások (EmS) az új akkumulátor típusokhoz

Egyéb konténer hírek...

Szállítókonténerek Bremerhaven Németország

5. 7. 2026

Bremerhaven a világ egyik legfontosabb konténerszállítási központja. Ez az észak-németországi kikötő évente több millió konténeregységet kezel, és kulcsfontosságú átjáróként szolgál az Ázsiából Európába – és vissza – áramló áruk számára. A következő útmutatóban részletesen áttekintjük mindazt, amit a bremerhaveni konténerszállításról tudni kell: a történelemtől és a műszaki paraméterektől kezdve a hamburgi összehasonlításokon át a Cseh Köztársaságba irányuló szállítással kapcsolatos gyakorlati információkig.

Szállítókonténerek Bonn Németország

4. 7. 2026

A szállítókonténerek a globális logisztika történetének egyik legjelentősebb újítását képviselik. Ezek a szabványosított acél szállítóegységek alkotják ma a nemzetközi kereskedelem gerincét – a világ összes árujának körülbelül 95%-át tengeren szállítják, és ennek túlnyomó többségét konténerekben. A cseh vállalkozók, kereskedők és magánszemélyek számára, akik szállítókonténer vásárlását vagy bérlését fontolgatják, Németország – és különösen a Bonn és Észak-Rajna-Vesztfália (NRW) régió – rendkívül vonzó piacot jelent széles választékkal, versenyképes árakkal és kiváló logisztikai infrastruktúrával.

Szállítókonténerek Berlin, Németország

3. 7. 2026

A berlini konténerek egyre vonzóbb alternatívát jelentenek a belföldi vásárlással szemben a cseh vállalkozók, kereskedők és magánszemélyek számára. Berlin nemcsak a legnagyobb európai gazdaság fővárosa, hanem természetes logisztikai központ is, kiváló megközelíthetőséggel Csehországból és összeköttetéssel az észak-németországi kikötőkkel, élükön Hamburggal. Ez a kombináció egy rendkívül versenyképes piacot teremt, ahol mindenféle típusú, méretű és állapotú hajózási, tengeri és tárolókonténer megvásárolható olyan áron, amely gyakran meghaladja a cseh kínálatot. Ebben a cikkben mindent megtalál, amit tudnia kell – a berlini eladók áttekintésétől a konténertípusokon és tanúsítványokon át a szállítókonténer Berlinből otthonába szállításának gyakorlati utasításaiig.

Szállítókonténerek és a nemzetközi UNECE CTU Szabályozás

30. 6. 2026

Naponta több millió konténert szállítanak világszerte. A konténeresemények körülbelül 65%-át a nem megfelelő csomagolás vagy a rakomány elégtelen rögzítése okozza – a Cargo Integrity Group elemzése szerint a nem megfelelő CTU-csomagolási gyakorlatok okozta éves károk meghaladják a 6 milliárd amerikai dollárt. És ezért létezik az ENSZ-EGB CTU-kódexe – egy egységes nemzetközi keretrendszer létrehozása, amely védi az embereket, a rakományt, a környezetet és az infrastruktúrát a teljes intermodális szállítási láncban.